Oldalszám: 304
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Eredeti cím: Legend Trilogy
Fordító: AncsaT
ISBN: 9789632457048
Országos megjelenés: 2012.12.10.
Termékkód: 910
Fülszöveg:

Véleményem:
Na most én az első betűjétől az utolsóig imádtam ezt a könyvet. Mikor megkaptam, az volt az első, hogy beletemetkeztem, kizártam a külvilágot, és a fülem botját sem mozdítottam, mikor hozzám szóltak, csak olvastam és olvastam.
A cselekmény már az első oldalon beránt. Kapunk egy világot, ahol (jó disztópiához híven) ha fegyverrel kényszerítenek sem akarnánk kikötni az idő múlásával. Mégis, a Legend az emberiség nagyon is valós hibáira világít rá, azzal, hogy kicsit eltúlozza őket.

És akkor jön a fő történetszál: ezt a két szereplőt összeeresztik. Mikor June bátyja meghal, azonnal Dayre terelődik a gyanú, és (érthető módon) a lány a szívén viseli az ügyet. A képességeik nagyjából egyformák, és ebből ki is alakul a fülszövegben említett macska-egér játék. Csakhogy June ekkor egy elég alattomos módszerhez folyamodik; Day bizalmába férkőzik. És ahogy közösen járják az utcákat, kiderül, hogy nagyon is sok bennük a közös, és nem minden úgy van, ahogy azt első ránézésre gondolnánk.
Aztán persze jön a nagy konfliktus, és jön a végkifejlet, amit leginkább fájdalmasnak lehet nevezni... Nem akarok spoilerezni, de én részben örültem a végén, részben a sírhatnék kerülgetett, aki elolvassa, rá fog jönni, hogy miért.
Külön tetszett még az, ahogy a könyv a családi kapcsolatokat bemutatja. Day nagyon ragaszkodik a családjához, még akkor is, ha nem fedheti fel magát előttük, és mindent megtesz, hogy segítse őket. June helyzete egészen más, hiszen neki már csak a bátyja maradt, és ő sem túl sokáig. Mégis végig érezzük, mennyire ragaszkodott hozzá, és ez egy elég szívbemarkoló élmény tud lenni az olvasóknak.
Összesen talán egy negatívum volt számomra: a kor. A könyv nagyon furcsán kezeli az életkort. A főszereplőink ugyanis 15 évesek, mégis teljesen felnőttként viselkednek. Lehet, hogy ez az elrontott világ eredménye, vagy Day esetében az utcán élt életé... Nekem mindenesetre így is furcsa volt.
Karakterek:
A két főszereplőt nem lehet nem szeretni, de ha választanom kéne, akkor Day jobban a szívemhez nőtt, még ha csak egy árnyalatnyival is.
Mellékszereplőkből is akad, és őket sem szabad kifelejteni, mert szépen kidolgozottak. Metias-t nagyon megkedveltem, kár, hogy már a könyv eleje felé el kellett válnunk tőle... Thomas-t kellőképpen utáltam. Még egy ilyen hidegvérű gyilkost, nekem végig felállt tőle a szőr a hátamon. Day családjából jobban csak a bátyját, John-t volt esélyünk megismerni, és szintén egy olyan szereplő, akit kedvelni kell, mert nem tudsz vele mást csinálni, főleg a könyv vége miatt. Úgy viselkedik, ahogy egy igazán jó testvér, és azt hiszem, ez elég is.
Még Tess-t említeném meg. Ő az, aki ott van, mert ott van, de különösebb szerepe nincs. Persze fontos Day-nek, és ezzel végig tisztában vagyunk, meg azért segít is eleget, de mást nem nagyon lehet róla elmondani. Nem mintha ez baj lenne. Mindenesetre érdekel, hogy később mi lesz vele, remélem kiderül.
Borító:
Nagyon-nagyon ürülök, hogy megtartották az eredeti borítót. Egyszerű, és nagyszerű, nekem nagyon tetszik.
Kedvenc idézetem:
"– Még sose kérdeztelek a becenevedről. Miért pont Day?
– Minden nap azt jelenti, hogy újabb huszonnégy órányi lehetőséged van. Minden nap azt jelenti, hogy megint megtörténhet bármi. A pillanatnak élsz, és meghalhatsz egy szempillantás alatt, ezért aztán épp elég, ha egyszerre csak egy nappal törődsz. – Kifelé bámult a vasúti kocsi nyitott ajtaján, ahol sötét vízfüggöny takarja a világot. – Próbálsz a fényben járni."

Rövid összefoglalás:
Nagyon ajánlom mindenkinek, főleg a disztópia kedvelőknek. Pörgős, szerethető, az egyik kedvencem lett. Olvastatja magát, nem engedi, hogy letedd. A végén még anyukám is elkérte, mivel amíg én olvastam, se kép se hang üzemmódban voltam, és ez felkeltette az érdeklődését :D No nem mintha ez nem fordulna elő rendszeresen...
És van a könyvnek egy rövidke trailere is:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése