Jandy Nelson - Neked adom a napot

Oldalszám: 424
Kiadó: Libri
Eredeti cím: I'll Give You the Sun
Fordító:  Komáromy Rudolf
ISBN: 9789633103180
Országos megjelenés: 2015
Moly.hu: XXX

Fülszöveg: 
A ​tizenhárom éves fiú-lány ikerpár, Noah és Jude hihetetlenül közel állnak egymáshoz. Különleges burkot húznak maguk köré színekből és szavakból, ahová nem engednek be semmit és senkit. Egy nap azonban a burok felhasad, és a családi tragédia úgy kipörgeti az ikreket megszokott világukból, akár egy tornádó.
Három esztendő múltán jóformán szóba sem állnak egymással. Az érzékeny lelkű Noah szerelmes barátságba keveredik a szomszéd sráccal, Jude pedig mesteréül választ egy goromba férfit, akinek több köze van a lány családjának széthullásához, mint hinné…
Az ikrek nem veszik észre, hogy mindketten csak a történet egyik felét ismerik, és vissza kéne találniuk egymáshoz, hogy esélyük nyíljon világuk újjáformálására.
Jandy Nelson világsikerű regénye döbbenetes művészi erővel szőtt mese, ami beszivárog a csontjainkba, akár a tűz melege egy didergető napon.


Véleményem:
Érezted már azt, hogy egy könyv egyszerűen csak tökéletes? Hogy pont neked írták?
Nos, nekem ez ilyen volt. Egy kedves bloggerina nagyon régóta ajánlgatta, de a könyvtárban nem volt meg, a pénztárcám meg így is koplal, szóval sehogy sem jött össze a dolog.
Most azonban sikerült hozzájutnom, és végre elolvastam.
Hirtelenjében egy valamit tudok ehhez hozzáfűzni: úristen, hogy élhettem én eddig enélkül...?
Jó, befejeztem. Visszafogom magam.

Történetünk középpontjában egy ikerpár áll, akik egészen tizenhárom éves korukig elválaszthatatlanok, de aztán az élet úgy hozza, hogy ez a csodás kapcsolat megszakad, elkezdenek eltávolodni. A családi és magánéletük romokban, semmi sincs úgy, mint ahogy régen. De aztán Jude realizálja, hogy tenniük kell valamit, és megpróbál visszatalálni ikertestvéréhez.

Na most, ez egy nagyon leegyszerűsített és bugyuta összefoglalása a dolognak, de képtelen vagyok jobban összefoglalni úgy, hogy ne írjam le a teljes könyvet. Vagy mindent, vagy semmit - ha ennél jobban belemegyek, akkor csak sajnálni fogom, hogy ezt és ezt kihagytam, és sosem végzek.

Nagyon sok minden van eben a könyvben, és nehéz kiragadni ebből csak egy-két dolgot, amiért megéri elolvasni. A teljes egészéért odavagyok, egyszerűen nem találok szavakat. Megmondom őszintén, nem gondoltam, hogy ennyire fogom szeretni - azt sejtettem, hogy tetszik majd, d azt hittem, hogy megállok ezen a szinten. Egészen úgy a harmincadik oldalig ebben a hitben éltem.
Jude és Noah története egyszerre hétköznapi és különleges. Napi szinten mennek tönkre kapcsolatok, napi szinten hullanak szét családok, ezért ami velük történik, az nem egyedi. Ugyanakkor annyira jól ismered őket, és annyira valóságosnak tűnik minden, hogy az eset egyedi lesz tőle, mivel ezt most te éled át. Nem hallasz róla, nem elmesélik neked, hanem átéled. Ott vagy a szereplőkkel, velük gondolkodsz és velük érzel. Ilyenkor érzi az ember csak igazán, hogy mekkora művészet az irodalom.

A Neked adom a napot tökéletesen ábrázolja azt, hogy bármi is történik az életben, ahhoz sok-sok ember sok-sok kisebb-nagyobb döntése és lépése vezet. Lehet, hogy te konkrétan csak annyit látsz, hogy áll a kocsisor az autópályán előtted, és nem tudsz haladni, de egy másik ember épp balesetet szenvedett egy km-rel előrébb, mert valami stikli volt a kocsijával, ugyanis a szerelő, akihez előző héten elvitte, éppen figyelmetlen volt, hiszen valakije kórházba került... Neked csak egy kis bosszúság, na de hány esemény vezetett ide? Hajlamosak vagyunk ezzel nem foglalkozni, pedig valójában ez a világ.
Jandy Nelson megmutatja, hogy milyen összetett dolog az élet, és hogy néha elég egyetlen apró cselekedet ahhoz, hogy katasztrófa következzen be. Na de ez a bizonyos apró cselekedet is visszavezethető ezer dologra.

És ez nem minden.Vannak itt gyerek és szülő közötti problémák, kimondatlanul maradt sérelmek, féltékenység, magány, homoszexualitás, hűtlenség... A könyv egyik felében Noah nem találja a helyét a társadalomban, a másikban Jude. Illetve, ez a dolog kimondott része. A másik felében sem találják a helyüket, viszont ott bemagyarázzák maguknak, hogy igen. Igazából egyik helyzet rosszabb, mint a másik.
A gyerekek kapcsolata a szüleikkel nem tökéletes, de nem is menthetetlen, és ez is nagyon tetszett. A helyzet nem megoldhatatlan, egyszerűen csak szükség van arra, hogy a családtagok megnyíljanak, és képesek legyenek a másik szemszögéből is megvizsgálni a dolgokat.
Ez az üzenet egyébként végig jelen van. Sokszor egy konfliktus megoldásához elég lenne annyi, hogy az emberek a másik szemszögéből is végiggondolják a helyzetet, ez azonban nagyon ritkán jön össze. És nem azért, mert az emberek ennyire önzőek és figyelmetlenek. Egyszerűen csak annyira másfelé járnak a gondolataik, és annyira máshogy működik néha az agyuk, hogy ez nem jön össze.

Aztán ott van még a művészet. Az ikrek nem egyszer ezen keresztül fejezik ki magukat, és az ezzel kapcsolatos leírásokat imádtam. A könyvben képzőművészet van jelen, de lehetne ez igazából bármilyen, a lényeg ugyanaz; az embereknek kisebb-nagyobb mértékben, de szüksége van művészetre. És vannak olyanok, akik nagyon gyorsan kikészülnének nélküle. Talán azért tetszett annyira ez a rész, mert át tudom élni, de nem hiszem, hogy csak erről lenne szó.

Mondhatjuk, hogy ez egy nagyon szép történet, és akkor nem is hazudtunk, de nem is mondtuk el a teljes igazságot. Túl sok mindenről szól ez a könyv ahhoz, hogy kihagyjátok. A megfogalmazás engem különösen megragadott, főleg, hogy változik, attól függően, melyik iker szemszögéből olvasunk éppen. Ez azért nem semmi dolog, és nekem nagyon tetszett.

Karakterek: 
Noah és Jude egy-egy külön fogalom. Hasonlítanak, de nem egy dologban egymás szöges ellentétei. Felváltva mennek keresztül bizonyos időszakokon, így gyakorlatilag évekig elbeszélnek egymás mellett, de aztán szép lassan visszatalálnak a másikhoz.
Itt aztán nincs szépítés, mind Jude, mind Noah tesznek olyanokat, amikért bárki szégyellné magát. Ahogy romlik a helyzet, egyre jobban haragszanak a másikra, és egyre gyakrabban tesznek keresztbe egymásnak. Ők maguk is tudják, hogy amit tesznek néha már-már a gonoszsággal határos, de elvakítják őket az érzéseik. Később azonban ezeket a tetteket megbánják, és be is ismerik - na de a könyv egy percig sem állítja, hogy ettől ezek a tettek semmisek. Megoldás van, de visszacsinálni már semmit sem lehet.
A szülők is nagy szerepet kapnak, aminek külön örültem. Van nekünk egy elvarázsolt anyuka és egy csendesebb, tudományosabb apuka. Mindketten remek emberek, ugyanakkor megvannak a jellemhibáik, és sajnos nem egymásnak lettek teremtve.
Oscar és Brian épp annyit szerepelnek, amennyit kell. Örültem neki, hogy nem kezdett el körülöttük forogni a könyv, mert bár nagyon jó karakterek, és imádtam az ikrekkel való kapcsolatukat, a főszereplők mégiscsak Jude és Noah. Nem szerepelnek túl rengeteget, de nem is túl keveset. Mindkettejüket megszerettem, főleg Briant, de hát őt ki nem?

Borító: 
Szerelmes vagyok bele, és nem értem, miért. Egyszerűen csak tetszik, és szerintem tökéletesen illik a könyv tartalmához. Tényleg nem tudnám megmagyarázni, miért, egyszerűen csak így gondolom.

Kedvenc idézet(ek):
"– Szeretlek! – mondom neki, csakhogy ez jön ki a számon: „helló”.
– Én is téged, baromira – feleli, csakhogy ez így hangzik: „haver”."

"Elképzelem a rétet. Elképzelem a megnyugtató rohadt szemét rétet!"

"Valahol félúton a leülés és a fölegyenesedés között megdermedtem: görnyedten, karomat majom módjára himbálva állok. A srác értetlen arcából leveszem, milyen hülyén nézhetek ki. A fölegyenesedés mellett döntök. Huh! Ez a helyes választás! Állok. Elvégre rendelkezem lábbal, ami pont erre a célra használható."

"A barátkozás baromira stresszes."

"Arra gondolok, hogy az emberek meghalnak, de a hozzájuk fűződő kapcsolatunk nem enyészik el. Folytatódik, és örökké változik."


Röviden összefoglalva: 
Nem tudom ki vagy, nem tudok rólad semmit, de ezt a könyvet el kell olvasnod. Addig nem lehet teljes az életed, amíg nem olvastad el.
Komolyabbra fordítva a szót, én tényleg teljes szívemből ajánlom. Nekem nagyon sokat adott, és tudom, hogy másoknak is. Szerintem ti sem akartok kimaradni ebből.