Csoki book tag

Igen élek, nem evett meg Baróka, engem szeret. Mivel egy kicsit úgy tűnt, hogy kezdek eltűnni, avagy nagyon régen posztoltam, itt az idő, hogy egy kicsit szerepeltessem magam. Ráadásul azt kezdtem észrevenni, hogy sokan észre se veszik, hogy én is itt vagyok a blogon, ennek nagyrészt az az oka, hogy nincs időm olvasni, vagyis nincs miről bejegyzést írnom, így nem is látnak.

Szóval, mivel jelenleg nincs könyv a tarsolyomban, hoztam nektek egy taget, ami sokak kedvenc édességének a nevét viseli. Csoki. Minden mennyiségben.

Ráadásul ezen a héten ünnepeljük a blog egy éves születésnapját. Minden nap kapni fogtok tőlünk egy-egy bejegyzést, csak hogy ne unatkozzatok.

A tag innen van → XXX

Tejcsokoládé – egy népszerű könyv, amit nagyon el akarsz olvasni

Az első könyv, ami eszembe jut, az éppenséggel egy sorozat, mégpedig Böszörményi Gyulátől a Ambrózy báró esetei c. sorozat. Egy tipikusan olyan könyv, amit nekem találtak ki, annak ellenére, hogy Magyarországon játszódik. Tudni kell rólam, hogy nem szeretek olyan könyveket olvasni, ami magyar. Nem a magyar írókkal van bajom, isten ments, csak egyszerűen furcsa olyan neveket vissza olvasni, amilyen nevű ismerősöm is van. Ennek ellenére szívesen elolvasnám. Egy olyan korszakban játszódik, amit szeretek, egy olyan világban, amit ismerek, és persze van benn egy kis történelem is, ami ad egy kis pluszt a kíváncsiságomnak. Ezek mellett szeretem a krimit is.

Étcsokoládé – egy sötét témájú könyv

Ezt a kérdést átugrom. Nem szeretem a sötét témájú könyveket, ezért nem is szoktam olyat olvasni. Lehet azonban, hogy mégis olvastam már ilyet, csak nem tudom a sötét témájú könyvek közé sorolni. Mindenkinek mást jelent az, hogy sötét. Számomra például a Csillagainkban a hiba is sötét témájú könyv, annak ellenére, hogy nem olvastam. Olyan témát dolgoz fel, ami nem valami vidám, még ha ezt megpróbálja vidáman is leírni. Nem az. A rák semmi féle képen nem lehet vidám téma. Hogy lehet vidám téma valami, amibe bele lehet halni? Sehogy.

Fehér csokoládé – egy vidám könyv

Julianne Donaldson - Edenbrooke. Imádni valók a szereplők benne. Nem csak viccesek, és jópofák, de olyan jól vannak megírva, hogy annyira beleéled magad az olvasásba, hogy elfelejted, hogy egy buszon vagy, és nem kéne hangosan felnevetni. Igen, velem ez megtörtént, de szerencsére kevesen voltak. Emlékszem, hogy az iskolában fejeztem be, és miután vége lett nem az a szomorú, jajj vége van érzés szállt meg, hanem hogy boldog vagyok. Természetesen nem örültem, hogy vége van, de nem voltam szomorú se. Mindenkire mosolyogtam, mindenkivel kedves voltam. A nap végére már azon is elgondolkoztam, hogy lehet van valami hipnotikus szöveg a szavak között, ami kihat az olvasó agyára. (Bővebb értékelést olvashatsz itt → XXX)

Csokoládé, aminek karamell van a közepén – egy könyv, ami ellágyított

Benjamin Alire Sáenz - Aristotle ​és Dante a világmindenség titkainak nyomában. Ez ilyen tipikusan aranyos könyv. És ezt annak ellenére mondom, hogy szenvedtem. Fizikai fájdalmat éreztem olvasás közben, ugyanis nagyon-nagyon a végén történt meg minden, amire vártam. Ezek mellett ez a könyv inkább ilyen lelki utazás, nem is annyira egy történet. Rengeteg olyan "kép" van benne, amivel akár te is találkozhatsz az életed során, de ezeket csak ritkán vesszed észre.

Oreo – egy könyv, amiért megőrülsz

Becky Albertalli - Simon ​és a Homo sapiens-lobbi. Sokat gondolkoztam azon, hogy ezt kéne írni a vidám könyvhöz, de végül meggondoltam magam, mert ez a könyv tökéletesen ide illik. Nem csak azért, mert Simon - a főszereplő - imádja az Oreot. Nálam általában az játszik fő szerepet egy könyvnél, mármint hogy mennyire tetszik, mégpedig az, hogy milyen gyorsan olvasom el. Na ezt sikerült 6 óra alatt elolvasnom, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ráadásul este felé kezdtem el olvasni, ami azt jelenti, hogy majdnem átolvastam magam a követező napba. De hát ezt nem lehetett lerakni. Imádom ezt a könyvet. Ráadásul film is fog belőle készülni!! (Bővebb értékelést olvashatsz itt → XXX)

Ostyamentes Kit Kat – egy könyv, ami meglepett téged

J. K. Rowling – John Tiffany – Jack Thorne: Harry Potter és az elátkozott gyermek. Be kell vallanom, hogy jobbra számítottam. Még akkor is, ha ez egy színdarab. Attól még lehetne benne valami, ami hasonlít a többi Harry Potter könyvhöz. Annak ellenére, hogy a sorozat része, azon kívül, hogy ugyanazok a szereplők, a helyszín, meg köze van a történethez, nem sok köze van a Harry Potter könyvek hangulatához. Nem ugyanolyan érzés volt ezt a könyvet olvasni, mint az előzményeket, és valószínűleg ez nem fogom olyan sokszor újra olvasni, mint a többit.

Forrócsokoládé tejszínhabbal és pillecukorral – egy könyv, amit bármikor újraolvasol (comfort read)

A Harry Potter sorozat. Imádom, gyerek korom egyik meghatározó könyvsorozata.

Bonbon – egy sorozat, aminek olyan tulajdonságai vannak, amiket sokféle olvasó szerethet

Ez pedig az Engelsfors-trilógia. Habár még csak az első könyv felét olvastam el. De eddig is rengeteg minden volt benne. Kezdjük ott, hogy elég sok szemszögből íródik, amibe habár könnyű belegabalyodni, egy idő után meg lehet szokni.

Úgy kimondottan senkinek se küldöm tovább ezt a taget. Aki szeretné az kitölti.