A Passz.-ról

Az Óperenciás-tengeren és Középföldén is túl, ahol semmiféle állat nem túr, élt egyszer két blogger: Blair Tonkin és Giger. 
Mivelhogy nem vetté fel őket a Roxfortba, nem találták meg Narniát a szekrényben, de még csak vissza sem utaztak az időben a 18. századi Skót Felföldre, elhatározták, hogy megvárják, amíg Gandalf ötven éves korukban eljön értük és magával viszi őket egy nagy kalandra - addig pedig hódolnak a hobbijaiknak; olvasnak és írnak.

Aztán a két kicsi bloggerből már csak egy maradt, mégpedig az, amelyik hobbiból egész fandomokat uszít magára (vagy bizonyos esetekben akár egész kiadót).
Ez lennék én, Giger, aki nem egy blogomat hagytam már ott, itt mégis húzom 2016 februárja óta, és nem is tervezem egyhamar elhagyni a süllyedő hajót. 

Hogy mivel lehet itt összetalálkozni? Sajnos a Roxfortban, Narniában és a 18. századi Skóciában átélt kalandjaimmal nem, tekintve, hogy ilyenek nincsenek. (Még! A remény hal meg utoljára. Hiszen ő a gyilkos.)
De helyettük rengeteg könyvvéleménnyel, amelyek az elsőtől az utolsó szavukig őszinték. Elsősorban Young Adult könyvekkel foglalkozom, mert naivitásom határtalan és én még hiszek bennük, noha tisztában vagyok vele, hogy ezeknek a könyveknek jelentős hányada minősíthetetlen. Ha felmerül bennetek a kérdés, hogy mégis miért nem adtam fel, akkor itt olvashattok róla bővebben.

Fontos megjegyezni, hogy az alapelvem az, hogy ahány ember, annyi vélemény. Mindenkinek jogában áll véleményt mondani, és senkire sem akarom ráerőltetni az enyémet. Noha néha úgy festhet, hogy szeretném páros lábban szétrugdalni mások lelki világát, ez nem szerepel a céljaim között, a szavaim mögött nincs rosszindulat.

Szóval, ha még nem menekültél el sikítva, akkor készülj fel lelkiekben, hogy ezen a blogon az én könyvvéleményeimmel fogsz találkozni. Jó olvasást!

U.I.: A blog nevére pillantva mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogy ez mégis hogy kapcsolódik a könyvekhez. Nos, sehogy.
Amikor rájöttünk, hogy el kéne neveznünk valahogy ezt a szerencsétlen blogot, a kérdésre, hogy mégis mi legyen a neve, ugyanaz volt a válaszunk: Passz. Így hát nem is agyaltunk tovább, hanem úgy döntöttünk, ez a kis szó tökéletesen megteszi.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése