Szerző: Julia Quinn
Cím: A herceg és én (Bridgerton család 1.)
Oldalszám: 392
Kiadó: Gabo
Eredeti cím: The Duke and I
Fordító: Bozai Ágota
ISBN: 9789636893040
Országos megjelenés: 2010
Fülszöveg:
Létezik-e nagyobb kihívás a londoni előkelő társaság ambiciózus anyái számára, mint egy nőtlen herceg, akihez lányukat örömest feleségül adnák?
LADY WHISTLEDOWN TÁRSASÁGI LAPJA,
1813. ÁPRILIS
Minden jel arra mutat, hogy Simon Basset meg fogja kérni legjobb barátja húga, a bájos és okos Daphne Bridgerton kezét. Ami csak kettejük titka: házasságról szó sincs, csak így kívánják Simontól távol tartani a lányaikat férjhez adni kívánó, igen aktív társasági hölgyeket. Daphne pedig, mivel hercegi udvarló találta kívánatosnak, később alkalmas kérőket kaphat.
Ám miközben Daphne sorra keringőzi Simonnal a bálokat, igen nehéz arra gondolnia, hogy az egész csak színlelés. A férfi ravaszkás mosolya talán, de tekintete felragyogása bizonyosan azt a hatást éri el, hogy Daphne beleszeret a szép hercegbe. Ez már egyáltalán nem színlelés. A lány a lehetetlennel próbálkozik: megpróbálja meggyőzni a gyönyörű szoknyavadászt, hogy okos kis tervüket némiképp módosítaniuk kell, és semmi nem olyan jó, mint szerelmesnek lenni…
Véleményem:
Élveztem a könyvet. Nevettem, majdnem sírtam, eléggé beleéltem magam, tekintve hogy egyhuzamban olvastam ki. Így nehéz az embernek (oké lehet hogy csak nekem) véleményt mondani.
Már régebben találkozta Julia Quinn könyveivel, amik sokkal jobban tetszettek. Betudható ez annak, hogy azokat ez után írta, és addig is sokat fejlődött. Minden esetre nem ez a kedvenc könyvem tőle.
A feléig még szerettem. Alig vártam, hogy történjen valami, erre Anthony, Daff bátyja mindent tönkre tett azzal, hogy kihívta párbajra Simont, mert az megcsókolta a húgát. Ebben a korban az egy kissé kompromittáló volt, értem én, de miért nem lehet ezt öldöklés nélkül megoldani?
Daff persze nem hagyja, így végül a párbajra nem kerül sor. Eddig minden szép és jó volt, aztán csak elérkezünk oda, hogy Simon nem akar gyereket egy igazán hülye indok miatt. Mikor megtudtam az okát nehezen tudtam visszafogni magam, hogy ne verjem a fejem a falba, nem akartam bántani, ugyanis nem ő tehet róla, hogy léteznek ilyen nyakatekert emberek. És hogy vannak olyanok, akik ezt beleteszik egy könyvbe.
Értem én, kell egy kis dráma, valami ami miatt nem élhetnek sokáig boldogon, de kérdem én miért ilyen hülye indok? (Természetesen nem fogom elárulni, hogy mi az oka, hátha valaki úgy dönt, hogy el szeretné olvasni.)
Attól függetlenül, hogy élveztem a vége felé már azt vártam, hogy mikor lesz vége. És csak azért olvastam el ilyen hamar mert vártam, hogy mi lesz a vége, de mikor elértem oda egy kissé csalódottan csuktam be. Vártam még valami plusz. Nem tudom mit, de hiányérzetem támadt.
Szereplők:
Kedvenc idézetek:
"Lassan megszakította a csókot, oldalra fordította arcát. Anthony, Benedict és Colin az előcsarnokban ácsorogtak. Anthony a mennyezetet tanulmányozta, Benedict úgy tett, mintha a körmeit szemlélné, de Colin szégyentelenül őket bámulta.
Simon szorosan magához ölelte feleségét, úgy nézett végig a halion.
– Mi a fenét kerestek ti hárman még a házamban?
Nem meglepő, hogy egyikük sem akart válaszolni.
– Kifelé!"
"– Anya azt mondta, igen vad hangulatban vagytok, és hagyjalak benneteket békén, de úgy gondoltam, meg kell bizonyosodnom, hogy nem öltétek meg egymást.
– Nem – felelte Anthony zord mosollyal. – Csak egy kis fojtogatás történt.
Daphne becsületére legyen mondva, szeme sem rebbent.
– Ki fojtogatott kit?
– Én fojtogattam őt – felelte a bátyja. – Aztán viszonozta a szívességet.
– Értem – mondta Daphne elgondolkodva. – Sajnálom, hogy lemaradtam erről a szórakozásról."
"A férfiak olyanok, mint a birkák. Ahova egy elindul, a többi követi.
LADY WHISTLEDOWN TÁRSASÁGI LAPJA,
1813. április 30."
"– Anya, beszélni szeretnék a herceggel.
Violet rögtön Simonra nézett.
– Szeretné lefolytatni ezt a beszélgetést a fiammal?
– Nem különösebben.
– Akkor jó. Anthony, hallgass!"
"– Mi a csuda folyik itt? — tette fel a kérdést Simon.
A három Bridgerton fivér egyöntetű bűntudatos arckifejezéssel nézett rá.
– Meg kéne mentenünk Daffot – mondta Benedict.
– Valóban – tette hozzá Anthony.
– Fivéreim túl gyávák közölni veled, hogy félnek anyánktól – mondta Colin gúnyosan.
– Ez igaz – ismerte el Anthony kétségbeesett vállrándítással.
Benedict bólintott.
– Elismerem.
Simon arra gondolt, soha nem látott még ilyen komikus jelenetet. A három Bridgerton fivér! Magas, szép, kisportolt férfiak, a nemzet minden kisasszonya szívesen lenne a társaságukban, és tessék, félnek egyetlen nőtől."
"- Bridgerton! – kiáltott harsányan. Három gesztenyebarna fej fordult felé. Simon nagy léptekkel indult el a pázsiton, tekintetében gyilkos düh. – Az idióta Bridgerton!
– Azt hiszem, ez rád vonatkozik – mondta Anthony nyugodtan, Colin felé biccentve. Colin engesztelhetetlen pillantást vetett felé.
– Mit kellett volna tennem? Hagyjam, hogy otthon kisírja a szemét?
– Igen! – felelte három férfihang."
Véleményem:
Élveztem a könyvet. Nevettem, majdnem sírtam, eléggé beleéltem magam, tekintve hogy egyhuzamban olvastam ki. Így nehéz az embernek (oké lehet hogy csak nekem) véleményt mondani.
Már régebben találkozta Julia Quinn könyveivel, amik sokkal jobban tetszettek. Betudható ez annak, hogy azokat ez után írta, és addig is sokat fejlődött. Minden esetre nem ez a kedvenc könyvem tőle.
A feléig még szerettem. Alig vártam, hogy történjen valami, erre Anthony, Daff bátyja mindent tönkre tett azzal, hogy kihívta párbajra Simont, mert az megcsókolta a húgát. Ebben a korban az egy kissé kompromittáló volt, értem én, de miért nem lehet ezt öldöklés nélkül megoldani?
Daff persze nem hagyja, így végül a párbajra nem kerül sor. Eddig minden szép és jó volt, aztán csak elérkezünk oda, hogy Simon nem akar gyereket egy igazán hülye indok miatt. Mikor megtudtam az okát nehezen tudtam visszafogni magam, hogy ne verjem a fejem a falba, nem akartam bántani, ugyanis nem ő tehet róla, hogy léteznek ilyen nyakatekert emberek. És hogy vannak olyanok, akik ezt beleteszik egy könyvbe.
Értem én, kell egy kis dráma, valami ami miatt nem élhetnek sokáig boldogon, de kérdem én miért ilyen hülye indok? (Természetesen nem fogom elárulni, hogy mi az oka, hátha valaki úgy dönt, hogy el szeretné olvasni.)
Attól függetlenül, hogy élveztem a vége felé már azt vártam, hogy mikor lesz vége. És csak azért olvastam el ilyen hamar mert vártam, hogy mi lesz a vége, de mikor elértem oda egy kissé csalódottan csuktam be. Vártam még valami plusz. Nem tudom mit, de hiányérzetem támadt.
Szereplők:
Simon, Dapne és Violet (mindenki kedven anyja.)
"Lassan megszakította a csókot, oldalra fordította arcát. Anthony, Benedict és Colin az előcsarnokban ácsorogtak. Anthony a mennyezetet tanulmányozta, Benedict úgy tett, mintha a körmeit szemlélné, de Colin szégyentelenül őket bámulta.
Simon szorosan magához ölelte feleségét, úgy nézett végig a halion.
– Mi a fenét kerestek ti hárman még a házamban?
Nem meglepő, hogy egyikük sem akart válaszolni.
– Kifelé!"
"– Anya azt mondta, igen vad hangulatban vagytok, és hagyjalak benneteket békén, de úgy gondoltam, meg kell bizonyosodnom, hogy nem öltétek meg egymást.
– Nem – felelte Anthony zord mosollyal. – Csak egy kis fojtogatás történt.
Daphne becsületére legyen mondva, szeme sem rebbent.
– Ki fojtogatott kit?
– Én fojtogattam őt – felelte a bátyja. – Aztán viszonozta a szívességet.
– Értem – mondta Daphne elgondolkodva. – Sajnálom, hogy lemaradtam erről a szórakozásról."
"A férfiak olyanok, mint a birkák. Ahova egy elindul, a többi követi.
LADY WHISTLEDOWN TÁRSASÁGI LAPJA,
1813. április 30."
"– Anya, beszélni szeretnék a herceggel.
Violet rögtön Simonra nézett.
– Szeretné lefolytatni ezt a beszélgetést a fiammal?
– Nem különösebben.
– Akkor jó. Anthony, hallgass!"
"– Mi a csuda folyik itt? — tette fel a kérdést Simon.
A három Bridgerton fivér egyöntetű bűntudatos arckifejezéssel nézett rá.
– Meg kéne mentenünk Daffot – mondta Benedict.
– Valóban – tette hozzá Anthony.
– Fivéreim túl gyávák közölni veled, hogy félnek anyánktól – mondta Colin gúnyosan.
– Ez igaz – ismerte el Anthony kétségbeesett vállrándítással.
Benedict bólintott.
– Elismerem.
Simon arra gondolt, soha nem látott még ilyen komikus jelenetet. A három Bridgerton fivér! Magas, szép, kisportolt férfiak, a nemzet minden kisasszonya szívesen lenne a társaságukban, és tessék, félnek egyetlen nőtől."
"- Bridgerton! – kiáltott harsányan. Három gesztenyebarna fej fordult felé. Simon nagy léptekkel indult el a pázsiton, tekintetében gyilkos düh. – Az idióta Bridgerton!
– Azt hiszem, ez rád vonatkozik – mondta Anthony nyugodtan, Colin felé biccentve. Colin engesztelhetetlen pillantást vetett felé.
– Mit kellett volna tennem? Hagyjam, hogy otthon kisírja a szemét?
– Igen! – felelte három férfihang."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése